Az 1956-os Magyarok Világszövetsége
Varga János elhunyt elnök temetésén
2025. február 5.
A szövetség nevében az alelnök búcsúzott
Gordos Dénes ügyvezető elnök beszéde

Kedves Elnök úr!
Kedves János!

Tisztelt gyászoló család, az 1956-os szervezetek tisztelt tagjai, az állami és intézmények vezetői, képviselői, exelenciás püspök úr, a gyászszertartáson megjelent barátok, ismerősök!
Eljött az utolsó találkozás és a búcsúzás napja. Még néhány hete együtt koszorúztuk a széna téri szabadságharcosok parancsnokának Szabó bácsi emléktábláját, ahol beszélgettünk a jövőt terveztük. Telve voltál ötletekkel, Pongrátz Gergely alapító elnökünk halálának 20. évfordulójának ünneplésére.
Amikor elköszöntünk, kezet fogtunk, nem gondoltuk, hogy ezek az utolsó kézfogások.
A munkában megerősödött ember egyszerre voltál a családodhoz méltó felelősségteljes szerető férj, édesapa és nagyapa. Egyszerre voltál a magyar nemzet kincsét, az 56-os elolthatatlan dicső fáklyát őrző közéleti ember tisztességben, alázatban, a magyar nemzet szolgálatában.
A Corvin közi harcosokhoz és annak főparancsnokához fűződő kapcsolatod a rendszerváltás pirkadatában Pongrátz Gergely hazatérésekor teljesedett ki.
Ekkor alakult meg az 1956-os Magyarok Világszövetsége. Pongrátz Gergely, Wittner Mária után ennek elnöke voltál.
Élő, termékeny kapcsolatokat alakítottál ki az 56-os szervezetekkel, különös figyelmet fordítottál a határon túl élő magyar közösségekkel.
Nagy gonddal ápoltad az 1956-os hagyományokat, rendhagyó történelemórákon együtt gondolkodásra bátorítottad a tanuló ifjúságot.
Életutad példa értékű. Munkás gyermekből lettél ifjú forradalmár.
Fizikai munkát végeztél, a kíméletlen sors veled sem volt kegyes, de erőd mindenkit bámulatba ejtett. Szavaidban, tetteidben az igen-igen, nem-nem volt a meghatárotó.
Eltökéltséggel támogattad a nemzet értékeit gyarapító nemzeti kormányt. Tűzzel-vassal hárítottad a magyarságot, a magyar nemzetet támadókat, nemzetrontó ideológiákat.

Idős korodban is tisztán láttad azokat az értékeket, amelyek életünket szebbé teszik, amelyek a magyar nép boldogulását segítik, amelyek a hazaszeretet, a patriotizmus szellemében a magyar lelkiséget erősítik.
Előadásaidban egyszerű szavakkal megfogalmaztad, hogy az 1956-os forradalom a magyar történelem sérthetetlen és törhetetlen gyémántja, amelynek ragyogása irányt mutat minden magyarnak a földkerekségen.

Legutóbbi TV-riportodban az oly sokszor emlegetett magyar szuverenitás kérdésről bölcsen summáztad véleményed az alábbi mondatban:
„ A magyar kormány jogos harca a magyar nemzet önállóságáért, önrendelkezési jogáért, a függetlenségért szól.” -mondtad
Aggodalmadnak adtál hangot, hogy evvel ellentétes nézetek nemcsak Európai Unió egyes intézményeiben, hanem még a magyar politikában is hangot kaptak.
Elutasítottad és kártékonynak minősítetted egyik politikus kijelentését, hogy „valóban egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani…”.
A szuverenitás – ahogy te mondtad- a nemzet érdeke. Ez a nemzetet és a nép boldogulását elkötelezetten segítő kormány érdeke, tulajdonképpen ez a hazaszeretet maga.

Kedves János!

Életedben kérted bajtársaidtól, hogy temetésed alkalmával a koporsódra az 1956-os forradalom jelképét a lyukas zászlót terítsük.
Felhívtad a közélet figyelmét, hogy a lyukas zászlónak bármiféle politikai, idegen célú felhasználása az 1956-os forradalom megsértése, bármiféle kisajátítási kisérlet törvénytelen, erkölcstelen.

Kedves János!
A búcsú pillanatában tudnod kell, hogy szívszorító fájdalommal gondolok rád és gyászoló családodra. Nevükben mondom, hogy ezekben a pillanatokban egyszerre fordulunk egymáshoz, egyszerre fordulunk a koporsóhoz, egyszerre fordulunk mindenható Urunkhoz. Ahogy a szeretetben a lelkek egyesülnek és nem válnak el, úgy a fájdalom érzése is közös a családokban.

Búcsúznak tőled:
– fiad Tibor, akivel sok munkát végeztél
– lányod Edit, aki betegséged alatt mindig gyámolított, akit apai gyöngédséggel sokszor magadhoz öleltél, benne örömet, bizalmat találva
– unokáid Fanni és Krisztián a sok kedvesség, az öröm és a gyermeki vidámság széppé, boldoggá tette napjaid
– testvéreid Anikó, Mária, Gábor, Pál
– rokonaid, ismerőseid, barátaid

Kedves János!
Nehéz a búcsúszavakat kimondani. Koporsód előtt állva
lelked az irgalmas Krisztusnak ajánljuk. Kérjük nyújtsa feléd áldó kezeit és vezessen be téged szent országába! Nekünk pedig adjon lelkünkbe nyugalmat, megbékélést
szomorú szívünknek.
Nyugodjál békében!

Pongrátz Gergely

Elnök 1991-2005

Pongrátz Gergely szabadságharcos, a Corvin köz főparancsnoka megalapította Az 1956-OS MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉT.

A rendszerváltás hajnalán Magyarországra hazatért, részt vett a Magyar társadalom újjáéledésének, a nemzet érdekeinek radikális képviseletében.

Közvetlen munkatársai között találjuk Wittner Máriát – aki a POFOSZ alelnökeként is funkcionált -, Trencsényi Lászlót – a szövetség későbbi alelnökét -, Varga Jánost, Gordos Dénest – akit Pongrácz Gergely megbízott a TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG SZERVEZETÉBEN való részvétellel –, Dénes János országgyűlési képviselőt, Vanek Bélát és az ’56-os szervezetek későbbi vezetőit is.

Pongrátz Gergely alapítása a szövetségen túl: AZ 1956-OS MÚZEMUM KISKUNMAJSÁN, A PESTI SRÁCOK ALAPÍTVÁNYT, amelyeket egy személyben irányított.

Pongrátz Gergely (Szamosújvár, 1932. február 18. – Kiskunmajsa, 2005. május 18.) a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnoka az 1956-os forradalom idején.

Gyermekkora
Antikommunista értelmiségi családban született. Nyolc testvére volt (akik közül öt később vele együtt harcolt a Corvin közben.) Édesapja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt. Ugyanebben az évben szülővárosában Gergely tanúja volt a magyar csapatok bevonulásának és ünneplésének a visszacsatolt Partiumban és Észak-Erdélyben.

A bevonuló román és szovjet csapatok elől 1945-ben Mátészalkára költöztek, 1946-ban pedig még nyugatabbra, Soroksárra, ahol édesapja, mint nagycsaládos, 13 hold földet kapott.

Édesapjára így emlékezett: „Amikor meglátta az első orosz katonát, akkor megfogadta: addig, amíg itt vannak az oroszok, nem borotválkozik. Mellig érő szakállal temettük ’56 áprilisában.”

A mezőgazdasági gimnáziumot Gergely Bácsalmáson végezte. A szobi járási tanács takarmánygazdálkodási előadója, majd a ceglédi városi tanács főállattenyésztője lett. „Én agronómus lettem, és csakis őrangyalomnak köszönhettem, hogy börtön nélkül megúsztam a közel 12 évig tartó kommunista rendszert” – írta 1982-ben megjelent könyvében. 1956, a Corvin köz

„Az 1956-os forradalom kitörésének híre a hényelpusztai állami gazdaságban ért, ahonnan október 24-én reggel indultam Budapestre, mert éreztem, hogy testvéreim is részesei a felkelésnek. Tudtam, hogy mellettük van a helyem. A Corvin közbe október 25-én hajnalban kerültem” – emlékezett vissza Pongrátz Gergely.

A tárgyalásokon
1956. október 29-éneste Váradi Gyulavezérőrnagy egy magyar katonai küldöttséggel azért érkezett a Corvin közbe, hogy a felkelőkkel feltétel nélküli fegyverátadásról tárgyaljon, cserébe a szovjetek ígért kivonulásáért. Megfenyegette őket, hogy ha nem egyeznek ebbe bele, másnap szovjet–magyar gyalogsági támadással kell szembenézniük. (Mindezek fényében a felkelők bizalmatlansága a magyar katonai vezetőkkel szemben nem volt alaptalan – bár Maléter ebben a vitában azt képviselte, hogy a csoport egy része tarthassa meg fegyvereit.) A tárgyaláson résztvevő Corvin köziek közt a legradikálisabbak Pongrátz Gergely és Falábú Jancsi voltak, akik azt mondták: amíg szovjet csapatok vannak Magyarországon, még részlegesen sem szabad letenni a fegyvert – a szovjetek kivonulását, függetlenséget, a Varsói Szerződés felbontását, az ÁVH leszerelését és többpártrendszert követeltek.

Október 30-án újabb tárgyalások kezdődtek, amelyek végül elvezettek a civil felkelőket is befogadó Nemzetőrség felállításához. A felállításról döntő tárgyalásokon október 31-én a Kilián laktanyában többek közt Pongrátz Gergely és testvére, Ödön is részt vettek. Ezen a tanácskozáson Pongrátz Gergely éles kirohanást intézett Maléter ellen (de végül békében váltak el).

A Corvin köz főparancsnoka
Pongrátz Gergelyt a Corvin köziek november 1-jén délelőtt választották meg főparancsnoknak a Malétert támogató Iván Kovács László helyett, akivel Pongrátzék viszonya ekkorra már jelentősen megromlott. Márton András ezredes javaslatára helyettes parancsnokokat is választottak: Iván Kovácsot, Szabó Lászlót és Erdős Imrét.

Viszonya Maléter Pálhoz
Pongrátz Gergely rossz viszonyban volt Maléter Pállal, akit a kormány a rend helyreállítására küldött a Kilián laktanyába és kezdetben nem ismerte fel, hogy egy oldalon áll a szomszédos Corvin köz ellenállóival. Pongrátz már a forradalom idején is többször nyíltan bírálta Malétert, akinek honvédelmi miniszterré való kinevezésével sem értett egyet. Mindebben szerepe lehetett a Malétert támogató Iván Kovács Lászlóval való vetélkedésének is, akit leváltottak, amikor Pongrátz Gergely lett a Corvin köz főparancsnoka.

Maléterhez – és Iván Kovácshoz – való rossz viszonyában valószínűleg szerepet játszott politikai nézeteik különbsége is. Malétert, bár a kommunista párt Nagy Imre vezette revizionista szárnyához tartozónak gondolta, gyanakodva figyelte nem csak a felkelők és a Maléter vezette katonák közti korábbi feszültség miatt is, hanem mert nézeteit nem tekintette elég radikálisnak. Egy nyilatkozatában, amikor arról kérdték, miért nem utazott haza az emigrációból Nagy Imre (és Maléter) újratemetésére, Pongrátz azt válaszolta: „A temetés előtt lejött hozzám Arizonába a New York-i konzul, három napig a vendégem volt, győzködött, hogy jöjjek haza a Nagy Imre temetésre. Azt mondtam: ha minden kivégzettet eltemetnek, akkor jövök, de az öt kommunistát el tudják temetni nélkülem is, ezért nem jövök.”

Mindezek ellenére az első napokat kivéve a Corvin köz harcosai és a Kilián laktanya katonái képesek voltak jó együttműködésben együtt harcolni a szovjetek ellen.

A forradalom leverésekor
A szovjet csapatok támadásának november 4-én ellenálltak a Corvin köziek és még napokig kitartottak. Pongrátz a csoport egy részével még aznap éjszaka a Víg utcába ment át, mert a hatalmas veszteségek miatt nem hitt abban, hogy a Corvin közt tartani lehet. Még azon az éjszakán lemondott a főparancsnokságról is.

November végén családjával magyar katonák segítségével elhagyta az országot és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz.

1956 után
Pongrátz Gergely élete a forradalom leverése után is mozgalmas maradt, évtizedekig két kontinens között ingázott. 1957 februárjáig Bécsben, illetve Genovában volt, majd az Amerikai Egyesült Államokba, New Yorkba költözött és itt vagongyári munkás lett. 1957-ben Chicagóban a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökének választották (az elnök Király Béla lett), később 15 évig, 1982-es lemondásáig a szervezet elnöke volt.

1959-ben Spanyolországba költözött és tizenkét évig Madridban élt. 1967 októberében Toledóban az 1956-os emlékünnepségen az Alcazar védői és a magyar szabadságharcosok közt vont párhuzamot.

Később az Egyesült Államokba tért vissza. Ezúttal biztosítási ügynök lett, majd sertéstelepet tartott fenn Arizonában.

1956-ot követően először 1990-ben, a rendszerváltás után járt Magyarországon. Már a következő évben végleg hazaköltözött. Budapesti elnöke lett az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az 56-osok Szövetségének, tiszteletbeli elnöke, majd elnökhelyettese a POFOSZ-nak.

1997 őszén a hazai termőföld védelmében szervezett engedély nélküli tüntetésen a rendőri intézkedés következtében megsérült.

Pongrátz Gergely hozta létre és vezette a 1956-os Pesti Srác Alapítványt. Corvin köz, 1956 címmel könyvet írt a forradalomról. (Ez 1982-ben először Chicagóban jelent meg, 1989-ben a magyar fővárosban, illetve bővített kiadásban 1992-ben még egyszer Budapesten.

Halála, temetése
Pongrátz Gergely ravatala a Corvin közben

Szívinkfartus végzett vele, amely az általa önerőből létrehozott marispusztai (Kiskunmajsa) 56-os Múzeum udvarán érte. Saját halottjának nyilvánította az 56-os Magyarok Világtanácsa és az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Pesti Srác Alapítvány és az 56-os Történelmi Alapítvány. Temetése előtt, 2005. május 28-án a Corvin közben ravatalozták fel. Előtte a bazilikában búcsúztatták örmény katolikus szertartás szerint.

Politikai nézetei
Hazatérte után Pongrátz Gergely radikális jobboldali, antikommunista nézeteiről vált ismertté és emiatt számos támadás érte.

Pongrátz nézetei valószínűleg az 1956-os forradalom idején sem voltak lényegesen mások, mint később, a harcok közt folytatott tárgyalásokon elhangzott ismert nézetei azt mutatják, hogy a radikális, megalkuvást nem tűrő ellenállók közé tartozott. Különösen szembeötlő, hogy a Pongrátz-testvérek és környezetük – köztük például Falábú Jancsi (Mesz János) – egy pillanatig sem hittek a kivonulást ígérő szovjeteknek, sőt a velük egyezkedő magyar politikai és katonai vezetéssel szemben is bizalmatlanok voltak. Visszautasítottak minden javaslatot a civil felkelők lefegyverzésére, például Maléterét, aki elküldte volna a Corvin közben harcoló fiatalokat, a pesti srácokat. Nem bíztak a Nagy Imre vezette kormányban sem.

Wittner Mária

Elnök 2006-2022

Wittner Mária Pongrátz Gergely halálát követően 2006. évtől az 1956-os Magyarok világszövetsége elnöke haláláig.

A szövetség tagsága örökös elnöki tisztségében őrzi emlékét.

Wittner Mária magyar politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Wikipédia

Született: 1937. június 9., Budapest

Meghalt: 2022. szeptember 14., Budapest

Könyvek: „Ellenőrizve”, Életre ítélve: Wittner Mária igazsága · Több

Korábbi tisztség: A Magyar Országgyűlés tagja (2006.–2014.)

Díjak: A Magyar Érdemrend nagykeresztje

Párt: Fidesz

Elhunyt: 2022. szeptember 14. (85 évesen); Budapest
Hamvait Dunakeszi temető díszsírhelyén temették el.

Wittner Mária emlékét nagy tisztelet övezi.
Nem kérdés, hogy Wittner Mária az egyik legnagyobb XX. századi hősünk – mondta Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese az 1956-os forradalom leverése után halálra ítélt, majd végül 13 évig börtönben tartott szabadságharcos ikon halála után. Hozzáfűzte: Wittner Mária élete legvégéig a hazáért aggódott és dolgozott, minden erejével ápolta kivégzett és meggyilkolt társai emlékét és segített az élőkön.

“Wittner Mária nagyon szerette a hazáját, a magyarokat. Egyszerre volt benne szelídség és kőkemény erő. Az ő példás élete utat mutat és velünk marad” – mondta Máthé Áron történész a műsorban, hangsúlyozva: a szabadságharcosok eszeveszett bátorsága akkor az egész Földet bevilágította, s rajtunk kívül nincs más, aki megőrzi és hirdeti tovább 1956 nagyszerűségét és kivételességét!

Trencsényi László

Ügyvezető elnök 1997-2022

Trencsényi László közvetlen munkatársa volt Pongrátz Gergely az 1956-os Magyarok Világszövetsége ügyvezető elnöke haláláig 2022-ig, haláláig. Rendíthetetlen követője az 1956-os hagyományainak és életben tartására, fejlődésére hősies munkát végzett. Minden eszközzel állította a kommunista eszméket és dicsőitette evvel szemben a Magyar érdekeket.

40 év bomlasztás rengeteget rombolt a magyar lelkekben. Azután sem volt igazi rendszerváltás, Göncz Árpád és Sólyom László elárulták az országot. Ezt a traumát a legnehezebb helyrehozni és ezen kell még sokat dolgoznunk.

Trencsényi László emlékét megőrizzük, személyét, szabadságvágyát és hazaszeretetét példaképnek, példának tekintjük és törekvéseit, küzdelmét tovább visszük! Nyugodjon békében! 

dr. Murányi László

Elnök 2022-2023

Murányi László a gyóni evangélikus parókián született l937. augusztus 29-én, édesapja lelkészi feladatokat látott el a helyi egyházközösségben. Mindig büszkén vállalta gyóni-dabasi kötődését, és soha nem mulasztotta el hírül vinni országszerte mindazokat a pozitív értékeket, amelyeket ez a város képviselt és képvisel a jelenben is. Ismert televíziós személyiségként országos hírnévre tett szert, előadóművészként Gyóni Géza verseivel járta Magyarországot és az elszakított területeket, hogy a helyi származású költő munkásságát minden magyarhoz eljuttassa. Íróként, publicistaként mindig a társadalmi igazságot kereste, keresztyén-polgári, nemzeti értékrendjét mindig, minden hatalommal szemben vállalta.

A Chinoin Gyógyszergyárban 1955-től segédmunkásként, majd laboránsként dolgozott. Egy a Magyar Rádió által meghirdetett meghallgatás után került a rádióba bemondónak, majd a Magyar Televízióba, ahol ügyelőként, rendezőasszisztensként dolgozott több száz kisebb-nagyobb műsor készítésénél. 1964-ben szerepet kapott Szabó István, Álmodozások kora című első játékfilmjében.

Stúdiós műsorvezetője volt két olimpiának (1968 Mexico, 1972 München). l969-től a TV Híradó szerkesztője, majd műsorvezetője. Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán 1975-ben szerzett felsőfokú képesítést.

Dolgozott A HÉT című műsorban, készített több dokumentumfilmet is. Ezzel párhuzamosan a Magyar Rádió, határon túli magyarokhoz szóló „Szülőföldünk” című adásában évekig a napi Krónika szerkesztő-műsorvezetője. l984-től parlamenti tudósító, 1991-től a Parlamenti Napló Szerkesztőség-vezetője, főmunkatárs.

Az 1994-es parlamenti választások után rendkívüli felmondással megszünteti munkaviszonyát, idő előtti nyugdíjaztatását kéri. 2001-ben másodmagával újságíró iskolát alapított Nemzeti Újságíró Tanoda néven. Később meghívást kap az induló Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának alapító dékánjától dr. ZLINSZKY JÁNOS professzortól a sajtó- és médiajog tárgy felépítésére, bevezetésére. Először óraadóként, majd főállásban tárgy-jegyző, címzetes egyetemi docensként oktatja a tárgyat 2006. december 31-ig, majd óraadóként az egyetem Bölcsészettudományi Karán. Emellett több éven át beszéd- és viselkedéskultúrát, szónoklattant tanít a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán.

Az Új Idők című, több mint 10 éves két-heti lap alapító publicistája, szerzője, időnként más sajtóorgánumokba is ír. 2006-ban jelent meg ezen írások első válogatása „Árulás-kor” címmel. Néhány éve a „Szeretet-versek”című, a magyar irodalmat Balassitól Márai-ig képviselő, önálló irodalmi esttel járja az országot.

Murányi László egyenes gerinccel, példamutató bátorsággal állta mindazokat a meghurcoltatásokat, amelyek televíziós karrierjét kettétörték. A rendszerváltás utáni zavaros és ellentmondásos idők tanújaként mesél önéletrajzi könyvében is a kiállt megpróbáltatásokról. Murányi László az 1956-os Magyarok Világszövetségének rendíthetetlen harcosa a szervezet minden tagjának megbecsülését és tiszteletét váltotta ki.

Varga János

Elnök 2023-2025

Varga János a Corvin köz harcosa. A forradalom eseményeiről TV szereplései hiteles bizonyságot adnak a forradalom tisztaságának, visszaemlékezéseiben tanulságot ad radikális elkötelezettségéről a Magyar hazáért.

Wittner Mária halálát követően 2023-tól az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke. Munkájában fáradhatatlan, közmegbecsülésnek örvend, bajtársai tisztelik

Varga János, az utolsó élő Corvin közi szabadságharcos – a Corvin közi pesti srác szobor alakjának ihletője – az 1956-os Magyarok Világszövetsége elnöke 2022. évtől.

Varga János (Pomáz, 1940) ipari tanuló 1956. október 23-án mindössze 16 évesen csatlakozott a tüntetőkhöz, majd szemtanúja volt Sztálin-szobornál történteknek és a Kossuth téri sortűznek is. A későbbi napokban fegyveres felkelőként a Corvin közben harcolt, akárcsak a tavalyelőtt elhunyt Wittner Mária, akinek harcos- és elítélttársa volt. 1957-ben a diktatúra megtorló gépezete 13 év szabadságvesztésre ítélte, és csak 1963. október 25-én szabadult. Varga János rendhagyó történelemórák előadójaként ismert határon innen és túl, a legendás Vajdahunyad utcai felkelőcsoport tagjai közül már csak ő van életben. Varga János rendhagyó történelemórákat, tájékoztató előadásokat tart iskolákban, gimnáziumokban valamint Erdély 1956-os emlékét ápoló közösségeiben. Nagy érdeklődés kíséri élménytadó előadásait, amely megteremtette a közösségek kapcsolatainak kiszélesítését Varga János küldetésének elévülhetetlen eredményeit.

Varga János szabadságharcos: Mansfeld Péter emléke tettre szólítja a fiatalokat, mert a bolsevikok most is itt vannak és vér fröcsköl a szájukból!

Menjenek ki a 301-es parcellába és vigyenek egy szál virágot Mansfeld Péter keresztjéhez – erre kéri a PestiSrácok olvasóit az 1956 utáni kommunista megtorlás legfiatalabb, ma 65 éve kivégzett áldozatára emlékezve Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária harcos- és elítélttársa. Varga János szerint ma, amikor a DK-ban, a Párbeszédben és a Momentumban, “ezekben a vörös brigádokban” ott ülnek a lenini anarchisták és bolsevisták, ismét óriási szüksége van a hazának olyan fiatalokra, mint Mansfeld Péter volt, aki a Széna tér parancsnoka, Szabó János mellé szegődve 15 évesen vett részt a szabadságharcban és annak leverése után is a kommunisták ellen küzdött tovább.

Varga János a fiatalkorúak Markó utcai fogdáján 1957. október–novemberében egy zárkában raboskodott Mansfeld Péterrel, miután a Corvin közt védő Vajdahunyad utcai felkelők csoportjával, köztük Wittner Máriával letartóztatták és kínvallatták, majd Apró Antal (Dobrev Klára nagyapjának) vezényletére kirakatperbe fogták őket. “Hozzám hasonlóan ő is a Rákosi-diktatúra súlyos nyomorában nevelkedett, munkásgyerekként, s nem volt kérdés, hogy hova álljunk a forradalom kitörésekor” – mondta Varga János, aki a néhai Wittner Máriával, amióta csak lehetett, minden évben közösen emlékezett meg Mansfeld Péterről ezen a napon.

Őt a börtönszokásokkal ellentétben nem hajnalban, hanem délelőtt végezték ki, vasárnap, a magyarországi kommunisták egyik legnagyobb ünnepén, az 1919-es vörös terror bevezetésének március 21-i évfordulóján. Valósággal tort ültek az 1959-es kivégzésekor is éppen csak 18 éves Mansfeld Péteren a bolsevikok, aminek az lehetett az oka, hogy Péter a bíróság előtt is bátran hangoztatta gyűlöletét a rezsimmel szemben és mélységes tiszteletét a Széna téri szabadságharcosok parancsnoka, azaz Szabó bácsi iránt

– mondta el Varga János, hozzátéve azt is, hogy ő csak 1959 nyarán kapott hírt a kivégzésről, amikor a váci börtön zuhanyzójában beszélni tudott a Mansfeld-per más vádlottjaival.

Ezek az évfordulók megerősítik a reményemet, hogy a nemzetnek ma is vannak olyan bátor fiataljai, mint Mansfeld Péter volt. Csak biztatni tudlak benneteket, nagy szükség van rátok, hiszen a vörös brigádok most is ellenünk dolgoznak. Hiába harcoltunk a szovjet tankokkal a Corvin közben, Józsefvárosnak ma olyan polgármestere van, akinek a jobbkeze Jámbor András, egy veszett Lenin-fiú. Ez az ember szégyenszemre ott ülhet az Országházában, más lenini anarchistákkal együtt, hiszen ma három párt, a DK, a Momentum és a Párbeszéd is képviseli Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla szégyenteljes művét

– fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Varga János, arra is emlékeztetve, hogy “amikor az MSZP-ben kulturáltabb baloldaliak is megjelentek, Gyurcsány kivált onnan és maga köré gyűjtötte a legszemetebb komminista gyilkosok gyerekeit és unokáit, és velük szervezte meg az új lenini élcsapatot. A félresikerült rendszerváltás bűne, hogy mindez megtörténhet. Beszédes, hogy 1994-ben, a pufajkások oldalán legfőbb belügyesként (Horn Gyula kabinetfőnökeként) tért vissza Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc anyósa, s azóta is itt kísértenek a magyar politikában.”

Ezeknek vér fröcsköl a szájukból, ha kinyitják

– sommázta véleményét az újbolsevikokról Varga János, arra kérve szerkesztőségünket, hogy ha már Wittner Mária és az 1956-os Pesti Srác Alapítvány jóváhagyásával felvettük az 1956-os szabadságharcosok nevét, járjunk élen Mansfeld Péter és a többi forradalmár emlékének ápolásában, olvasóinkkal menjünk ki a 301-es parcellához és helyezzünk el virágot Mansfeld Péter keresztjénél.

Könnyű megtalálni Péter sírját, hiszen 1989-ben, amikor a bátor Inconnu Művészcsoport jóvoltából, dacolva az éppen átváltozó kommunisták rendőreivel, Rácz Sándor forradalmi munkásvezérrel együtt a saját hátunkon hordtuk a sírokra a kifaragott 301 kopjafát, azok között volt három kereszt is és az egyiket rögtön Mansfeld hantján helyeztük el

– zárta gondolatait a szomorú évfordulón Varga János Corvin közi szabadságharcos.

Elhunyt: 2025. (85 évesen)

Meghalt Varga János az 1956-os forradalom Corvin közi harcosa

 

1956-os Magyarok Világszövetsége közleménye

Varga János Szövetségünk elnöke életének 85. évében meghalt. Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok által alapított 1956-os Magyarok Világszövetségének elnökségét Pongrátz Gergely halála után Wittner Mária látta el haláláig /2022/, ezt követően a szövetség elnöki tisztségét Varga János látta el elődeinek harcos lendületét éberséggel megőrizve. Munkásságában feladatának tekintette a szabadságharc történetének bemutatását. Előadásaiban, a rendhagyó történelmi órákon, a televízió szerepléseiben a szabadságharc drámai napjait felidézve nemzetünk jelenlegi sorskérdéseit oltalmazta,  a közgondolkodás tisztaságát szolgálta.

 

Temetésére 2025. február 5-én, szerdán 14.00-kor Pomázon a ravatalozó díszterén kerül sor a  Honvédelmi Minisztréium által biztosított katonai tiszteletadással, római katolikus liturgia szerint.

 

Budapest, 2025. január 31.

Gordos Dénes ügyvezető elnök

Gordos Dénes

Ügyvezető elnök 2023-

Pongrátz Gergely közvetlen munkatársa volt a rendszerváltás hajnalán. A szövetséget a Történelmi Igazságtételi Bizottság tagjaként képviselte a TIB fennállásáig. Ezt követően iskolaigazgatóként elsőként vezette be a hittan oktatást a tanórák rendjébe. A nemzeti kormány ideje alatt minisztériumi főtanácsos, majd főigazgató feladatait a polgári kormány szolgálatára látta el. 2023-tól az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke.

Életút:

Édesapja, Gordos Miklós, nyugalmazott csendőrtiszt volt, akit a kommunista rendszer alatt börtönre ítéltek, majd családjukat 1950-ben Hortobágyra, a Lenin-tanyára internálták, teljes vagyonelkobzással sújtották. Gyermekkorában a szülei küzdelmes életét látta, naponta a család, a haza szeretetét, Istenbe vetett feltétlen hitüket megtapasztalhatta. Édesapja 1956-os Emlékérem és Oklevél posztumusz kitűntetést kapta, amelyet 1990-ben a köztársaság elnökétől a Parlamentben Gordos Dénes átvett.

1961-ben a Római Katolikus Ferences Gimnáziumban, Esztergomban érettségizett, majd a főiskolai tanulmányai befejezése után családot alapított. Két gyermekük született, egy fiuk és egy leányuk. 1990-ben, a rendszerváltás után a Budapest Terézváros Erkel Ferenc Iskola igazgatójaként pedagógiai programja kapcsán országosan ismertté vált, mert a Szív utcai iskolában tantárgyi keretek között bevezette a keresztény vallások hitoktatását. Ezért a kerület posztkommunista vezetése az iskola éléről eltávolította. Hosszú jogi, bírósági procedúra után a közvélemény nyomására, a Gordos Dénest támogató utcai tüntetés hatására a bíróság igaztgatói beosztásába visszahelyezte. Iskolaigazgatói munkáját a pilisvörösvári német nemzetiségi nyelvet oktató iskolánál folytatta. 1998-ban, a iskolavezetői ciklusa leteltekor – Orbán Viktor polgári kormánya idején – a Környezetvédelmi Minisztériumban a miniszter főtanácsadója volt. 1999-ben kinevezték a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetgazdálkodási Intézetéhez főigazgató-helyettesnek. Ebben az intézetben szakirányú képzettségének megfelelően, a szakkönyvtárat felügyelte, az intézet humánpolitikáját segítette, összefogta a szakmai és a civil szervezetek munkáját a Magyar Környezetvédelmi Társaság elnökeként. Koordinálta a környezetvédelmi miniszter Tudományos Tanácsadó Testületének üléseit, fontos szerepet vállalt ezek létrehozásában. Munkáját a miniszter úr elismerte. A szociál-liberális kormány hatalomváltása után nyugdíjba ment.
Életvezetésében mindig jelen volt a római katolikus valláshoz való kötődése, a szakrális zene művelése, az Istentől kapott hit ajándéka és Szűz Máriának segítsége, aki minden gondjában, bajában menedéket jelentett neki és oltalmát ma is érzi.

Társadalmi szervezetekben tagsági viszonyai:

Józsefvárosban, a kerületi önkormányzat képviselője, 1994-2002
1998-as választásokon Budapest 10.választási körzetben az FKgP országgyűlési képviselőjelöltje, 2002-es választásokon szintén az FKgP országgyűlési képviselőjelöltje
1998-ban, a helyhatósági választásokon az FKgP-KDNP-MIÉP polgármester-jelöltje Józsefvárosban
Történelmi Igazságtételi Bizottság tagja
1956-os Magyarok Világszövetség tagja, Pongrátz Gergely meghívására
A Szentkorona Társaság tagja

Kitüntetések:
Magyar Köztársaság Csillagrendje
Pongrátz Gergely érdemérem
Történelmi Igazságtételi Bizottság keresztje
Magyar Politikai Foglyok Szövetsége a Hazéért kitüntetés
XVI. Benedek pápa különleges áldása diplomával kántor karnagyi 25 éves jubileumára